stop

Bevezetés

Sokszor halljuk bizonyára, hogy az Internetnek vannak veszélyei, sötét bugyrai és kellemetlen oldala is. De hogyan ismerje fel ezt egy hétköznapi ember aki csak használni tudja a gépét? A mostani generációnak aki most koptatja az iskolapadot már teljesen természetes az, hogy okostelefonja, tablete, egyéb eszköze van. Használja a közösségi média felületeket, a különböző chat oldalakat és még sorolhatnánk. A felnőtt generáció aki még építőkockán és Micimackón nőtt fel, naphosszat rúgta a focit a barátokkal, biciklizett és aki még emlékszik arra, hogy hétfőnként még TV adás sem volt, az meg csak sokszor tanácstalan a virtuális térben. A mi generációnk már felnőtt fejjel élte meg az Internet térhódítását és ezért tanácsot sem tudnak kérni tőlünk a gyermekeink, hiszen nincs tapasztalatunk benne. Ha a gyerek a pelenkázásról, vagy főzésről kérdez akkor mindenki tud tanácsot adni, de ha egy nap megkérdezi mit vegyen a gépébe, SSD-t vagy HDD-t akkor a legtöbben csak néznek értetlenül. Így nem is várható el, hogy meg tudjuk védeni magunkat a különböző fenyegetésektől, amik a virtuális térben lapulnak ránk várva. Ebben próbálok most egy kicsit segíteni a kedves olvasónak.

 

Virtuális tér és a való világ közötti különbség

A mindennapi életben ha valaki szembejön az utcán, vagy bemegyünk egy boltba akkor látjuk ki az illető, vagy el tudjuk dönteni vásárolunk-e az üzletben. Fel tudjuk mérni megbízunk valakiben, vagy gyanús egy kicsit és inkább nem bízunk meg benne. A virtuális tér megértéséhez pár dolgot át kell “programoznunk” az agyunkban. A virtuális térben a hálózat másik végén ülő embernek nincs arca, nincs neve. Nem tudjuk ki ő és azt sem ha azt állítja ő Kis Pista (elnézést kérek a Kis Pistáktól ) tényleg az-e akinek kiadja magát. Mivel nem tudjuk leellenőrizni ezért egy egészséges paranoiát kell kialakítani magunkban. Nem szabad mindent elhinni. Mi emberek hajlamosak vagyunk elhinni ha valamit olvasunk, vagy látunk a különböző médiákban, vagy ha valaki valamit határozottan állít magáról. (Gondoljunk itt a csalókra. Ugye? 🙂 ) A nemzetbiztonsági és egyéb titkosszolgálatoknak van egy mondásuk. Akkor tekinthető egy hír hitelesnek, ha egymástól függetlenül legalább három megbízható hírforrás állítja ugyanazt. Mi a helyzet az Interneten? Ki tekinthető hiteles hírforrásnak? Például a nagy híroldalak CNN, HVG, stb. Ezek olyan oldalak amiket újságírók írnak utánajárnak egy hír valóságtartalmának és ezekért garanciát vállalnak. Mi a helyzet a hozzám hasonló blogokkal? Nos itt már más a helyzet. Nem mindenki jár utána egy hírnek, gyakran tapasztalom, hogy ugyanazt a hibás hírt változatlan formában lopják, másolják át egymástól szóról szóra. Nem feltétlenül biztos hogy száz százalékig igaz amit ott olvasunk. Én azt állítom magamról itt, hogy informatikus vagyok és cikkeket írok a kedves olvasóimnak. De vajon igaz ez? 🙂 Nem lehet, hogy nem mondok igazat? 🙂 Nos megnyugtatok mindenkit én nem hazudok. Igyekszem lelkiismeretesen eljárni a cikkeimben pusztán azért, hogy másoknak segíthessek. (És hisznek nekem vajon? 🙂 ) A lényeg az ha olvasunk egy számunkra érdekes cikket és valamiért gyanús, annak valóságtartalmát úgy lehet leellenőrizni, hogy rákeresünk például a Google-ban. Nagyon sokszor kiderül, hogy álhír az amit olvastunk. Tapasztalataim szerint a különböző közösségi oldalakon terjednek úgynevezett hoax-ok (ezek olyan álhírek amelyeknek vannak bizonyos valóságelemei, de megtévesztő információkat tartalmaznak) amelyeket az emberek gondolkodás nélkül megosztanak. A lényeg hogy tudatosítsuk magunkban, nem feltétlenül minden igaz a virtuális térben.

 

Eszközvédelem

Hol is kezdjük a saját védelmünk kiépítését? Első és legfontosabb az eszközünk védelme legyen az asztali számítógép, tablet, vagy telefon. Mindig frissítsük operációs rendszerünket ne tiltsuk le ezt a funkciót mert lehet, hogy éppen egy biztonsági rést orvosolnak a rendszerünkben. Második legfontosabb a vírusvédelem. Megszámlálhatatlanul sok kártevő támadhatja meg eszközünket, ha nem vigyázunk. Ezek támadhatnak bárhonnan. Egy letöltött alkalmazásból, egy weblapról, e-mail-ből stb. Ha van megfelelő vírusvédelmünk akkor már jobbak az esélyeink. Érdemes inkább fizetős változatokat preferálni mert ezeknek van technikai támogatásuk, ügyfélszolgálatuk, amelyek baj esetén tudnak segíteni. Ezeknek hatékonyabb a védelmük mint az ingyenes korlátozott funkciókkal rendelkező társaiknak. Ha programokat akarunk letölteni akkor mindig a hivatalos oldalról töltsük le a telepítőt. Például ha a Youtube-on egy videót megnyitva felugrik egy ablak egy linkkel, hogy töltsük le az Adobe Flash legújabb verzióját, mert addig nem tudjuk megnézni a videót, akkor ne kattintsunk a linkre hanem menjünk a hivatalos oldalra. Inkább írjuk be a keresőbe hogy “Adobe official”. Ekkor biztosan a hivatalos oldalra jutunk. (Tessék nyugodtan kipróbálni) Ha a felkínált linkre kattintunk lehet hogy pont egy vírust töltetnek le velünk. Legyünk egy kicsit paranoiásak 🙂 Ha telepítünk egy alkalmazást mindig figyelmesen olvassuk el milyen opciókat kínál fel. Előfordul például egyes-főleg ingyenes programoknál-hogy felkínál még más programokat, kiegészítőket telepítésre. Gondolkodjunk el kell nekünk ez?

 

 

adobe flash letoltese
Az Adobe hivatalos oldala. Felkínálja telepítésre a “True Key” programot. Bajt nem okozunk magunknak ezzel ebben az esetben, de kell ez nekünk?

 

Ha már a programoknál tartunk ne telepítsünk feleslegesen mindent csak amire feltétlenül szükségünk van és használunk is. Ezeket gyakran frissítsük ne hanyagoljuk el őket mert különben biztonsági kockázatot fognak jelenteni. Ha valamit már nem használunk töröljük le.

 

Személyes adatok védelme

Ha valaki ismeretlen megállít az utcán és arra kér adjuk át neki lakcímünket, bankkártya számunkat megtesszük? Nem ugye? A virtuális térben sokszor megesik az, hogy csalók különböző trükkökkel ellopják adatainkat. Például egy hamis honlap segítségével vagy egy olyan e-maillel amelyben arra kérnek bankunk nevében, kattintsunk a linkre és azonnal jelentkezzünk be. Többnyire ekkor lopják el a belépési adatainkat. Sajnos ez a mód még mindig működik nagyon sokan bedőlnek még ennek az ősrégi trükknek. A bankok és különböző szolgáltatók soha nem kérnek semmilyen személyes adatot e-mailben. Ezt véssük be az agyunkba nagyon mélyre. Ne dőljünk be. Ismeretlenektől kapott levelet azonnal töröljük ki. Kíváncsiságból se nyissuk meg. Előfordult már a munkahelyemen az, hogy a titkárnő megkérdezte küldtem neki levelet? Mondtam nem. Erre megmutatta, hogy valaki az én nevemben arra kérte őt jelentkezzen be egy munkahelyi rendszerbe. Szerencsére gyanakodott így elkerültük a jelszó lopást. Gyakoriak az olyan támadások amikor fertőzött levélben kapunk vírust. Ne kattintsunk ismeretlen linkekre. Vigyázzunk honnan vásárolunk az Interneten. Soha ne küldjünk előre pénzt. Válasszuk az utánvételt. Ha egy webáruház feltűnően olcsón kínál amúgy nagyon drága terméket gyanakodjunk egy kicsit. Nézzünk utána az adott oldalnak. Keressünk rá az áruház nevére például úgy “muszakibolt.hu fórum, vélemények.” Ha baj van az oldallal biztosan találunk olyan más oldalakat ahol esetleg becsapott vevők panaszkodnak. Nézzük meg van-e adatvédelmi nyilatkozatuk és abban nincsenek-e ránk hátrányos kitételek, nézzük meg a vásárlási információkat, van ügyfélszolgálatuk, telefonszámuk? Hívjuk fel őket ellenőrizzük le valódi a szám? Be van jegyezve hivatalosan a cég? A NAV és más hivatalos oldalakon, Fogyasztóvédelem stb. ezeket ellenőrizhetjük. Nagyon sok pénzintézet kínál már webszámlát. Ehhez tartozik egy számlaszám és egy virtuális bankkártya szám. Erre vásárlás előtt tudunk tölteni akkora összeget amekkora a vásárláshoz kell. Így ha ezt adjuk meg akkor a valódi bankkártyánk és számlánk biztonságban marad, ha csalók áldozatául esünk. Érdeklődjünk a bankunknál. Érdemes sms értesítést kérni minden tranzakcióról így időben értesülünk ha valaki hozzáfért a bankszámlánkhoz. Különböző közösségi médiákban gondoljuk meg mit közlünk magunkról és családtagjainkról. Akár személyiség lopást is végre lehet hajtani ezekkel az adatokkal. Használjuk a különböző adatvédelmi beállításokat. Gyakori, hogy a rosszindulatú támadók innen szereznek információkat rólunk és azt felhasználva készítik el ellenünk a támadást. Az is előfordulhat, hogy egy munkáltató azért utasít el, mert nem tetszik neki az amit magunkról közzéteszünk. Sajnos ez valós veszély 🙂 Ne használjuk ugyanazt a jelszót mindenhol. Ha egyet megszereznek akkor biztosak lehetünk benne, hogy a támadó ki fogja próbálni mindenhol ahol csak lehet. (Például Facebook, Twitter, Gmail, stb) Ha mindenütt ugyanaz akkor megszerzi a teljes irányítást felettünk. Személyes dokumentumot soha ne tároljunk az eszközeinken. Ehhez használjunk külső merevlemezt amit csak arra az időre csatlakoztatunk a géphez amíg letöltjük. Mik ezek? Elektronikus számlakivonatok, bizonyítvány másolatok, bankkártya számok, számlaszámok, orvosi leletek. Ezek értékesek egy támadó számára.

 

Gyermekek védelme

A gyerekek különösen sebezhetőek, hiszen nekik még a valós életről is  -életkortól függően- kevés a tapasztalatuk. Az Internet az arctalanság miatt különösen vonzó a gyerekekre utazó bűnözők számára. Meg kell nekik tanítani, hogy soha ne adják meg sem a lakcímüket, se egyéb személyes adataikat és ha valaki arra kéri őket, akkor szóljanak. Még akkor is ha egy állítólagos másik gyerek kéri őket erre. Nem tudhatjuk ki rejtőzik egy profil mögött. A fénykép nem biztos hogy azé akié a profil. Ne feledjük a csalók soha nem saját néven és arcképpel fognak regisztrálni. Fontosnak tartom a gyermekkel az őszinte párbeszédet, hogy el merje mondani mit csinál az Interneten. Használhatunk a tartalom korlátozására különböző szoftvereket is. Így nem látják az erőszakos és felnőtt oldalakat. Itt írtam egy cikket erről. Mindig kérdezzük ki mit csinál és figyeljünk ha hirtelen megváltozik a viselkedése. Ha a közösségi oldalakon zaklatni kezdik mindig lépjünk közbe, kérjük egy tanár vagy egy szakember segítségét.

 

Számtalan fenyegetés létezik még amit ebben a cikkben lehetetlen lenne most felsorolni. Ez csak pár tipp mire figyeljünk.

A lényeg mindig működjön egy egészséges paranoia